Tóth András vagyok,
esküvői fotós.

Néhány szó rólam

Tapasztalt. 8 éve fotózom, számos területet kipróbáltam, az esküvői fotózásban 5 éves gyakorlatom van, magam mögött hagytam már a 100. esküvőt.

Nyitott. Sok helyen tanultam és éltem Európában, sok esküvőt fotózom külföldön.

Motivált. Imádom a munkám, szenvedélyesen művelem a fotózást.

Felkészült. Professzionális eszközökkel dolgozom, mind esküvőre tartalékfelszereléssel, öltönyben és kipihenten érkezem.

Képzett. Iskolában, workshopokon tanultam a fotózást és tökéletesítem, fejlesztem tudásom minden évben.

ars poetica

Célom az, hogy a hagyományos, fantáziátlan, futószalag-szerűen készülő esküvői fotók helyett olyanokat készítsek, melyek maradéktalanul elnyerik az ifjú pár tetszését. A fotóim készítésénél az a cél vezérel, hogy az általános sablonok helyett az esküvő valódi hangulatát, a valódi érzéseket adjam vissza a képeimen. Nagyon fontosnak tartom, hogy a párral még a nagy nap előtt találkozzak, és nem csupán egy futó üzleti megbeszélés erejéig. Az a cél, hogy egy kávé mellett elbeszélgetve legalább egy kicsit megismerjük egymást. Én kíváncsi vagyok a pár elképzeléseire és igényeire, ők pedig megismerhetik az én ötleteimet, gondolkodásmódomat és munkastílusomat. Ez az alapszintû ismeretség és bizalom az alapja annak, hogy az esküvő napján a fotózás ne egy feszengős esemény legyen, amin a pár kényelmetlenül érzi magát és minél hamarabb túl akar esni rajta.

A lélegzetelállító esküvői fotók titka nem a technikában vagy a csodás díszletekben rejlik. Az egyetlen tényező, ami az átlagostól az igazán jó képet megkülönbözteti az az, hogy a pár hogyan érezte magát a fotózáson. Ha jól, akkor az “átsüt” a képeken, azonnal látszik rajtuk. Ha pedig nem, ha feszengtek és kényelmetlenül érezték magukat, akkor a számtalan megapixel, a legjobb vaku és grandiózus templombelső sem menti meg a képet.

Sok fotóssal ellentétben én nagyon fontosnak tartom, hogy a rokonok, barátok is fényképezzenek az esküvőn. Hiszek abban, hogy vannak olyan pillanatok, amelyeket csak ők tudnak megörökíteni. Egészen más szemmel látják a történéseket, a meghívottakat is ismerik, és ez óriási elõnyt jelent nekik. Mielõtt azonban valaki egy lelkes rokont bízna meg az egész esküvő megörökítésével, érdemes végiggondolni, hogy vajon a rokon mögött is áll-e több tucat végigfotózott esküvő, mint egy profi fotós esetén vagy csak ügyes tájképeket készít? Átesett-e hasonló képzésen, mint egy szakmabeli? Rendelkezik-e a megfelelõ technikával (mindenből kettõvel, mert az ördög ugye…)? És végül, ami a legfontosabb: szívesen varrnád a nyakába azt az óriási felelősséget, amit egy egyszeri és megismételhetetlen esemény megörökítése jelent?

Szeretném kerülni azokat a sablonokat, mi szerint az esküvõi fotó örök emlék és hasonlók. Azt gondolom, hogy ez egy fontos dolog, de az esküvõ napján messze nem ez a legfontosabb. A jelentõsége igazán késõbb értékelõdik fel, amikor a barátoknak, szülõknek nem lehet megmutatni a több órás esküvõi videót, de egy igényes fotókönyv vagy egy néhány perces slideshow rövid idõ alatt fel tudja idézni a nagy nap hangulatát.